A részvények értékének megállapításánál használt legismertebb mérőszám a p/e (Price per earning, azaz ár osztva nyereség) mutató.
Előnye egyszerűségében és elterjedtségében rejlik. Az aktuális részvényárfolyamot a nyereségre vetíti és ez alapján hasonlítja össze az egyes cégek részvényeit. Fontos azonban, hogy csak azonos iparághoz tartozó cégeket lehet ezzel a mutatóval összehasonlítani, továbbá figyelembe kell venni az egyéb környezeti hatásokat is: országok, régiók különbsége, vállalati méret, egyedi szempontok. A mutató általánosít, az összehasonlítást követően további elemzésre van szükség egy befektetési döntés meghozatalakor.
A P/E mutató másképpen megfogalmazva azt fejezi ki, hogy a befektetők a vállalat egy részvényre jutó nyereségének hányszorosát hajlandók a részvényért megfizetni.
A mutató képzése aszerint változhat, hogy milyen nyereséggel számoljuk ki azt:
a részvény aktuális piaci árfolyama/az egy részvényre jutó adózás utáni eredmény a leginkább elterjedt forma.
A mutatót általában úgy alkalmazzák, hogy az adózás utáni eredmény az elmúlt évekre vonatkozó adat, de elemzési célból érdekes lehet a mutatót az egy részvényre jutó várható nyereség segítségével is kiszámítani. Kell egy összetett fundamentális elemzési módszer, nem elég a P/E mutató használata.
Emlékszem, hogy a nagy tőzsdei krachok esetén – valami támpontot keresve – mindig elővettem a P/E mutatót – hátha segít eldönteni, hogy hol is lehet az esés vége. Döbbenet adatok jönnek ki ilyenkor, szörnyű látni, hogy már „vas áron” is többet ér az adott cég, mint az adott tőzsdei értéke. És még mindig nem meri senki sem venni a részvényt….
Ha érdekli, hogy milyen döntési mechanizmus segítheti a megfelelő befektetési portfólió kialakítását, akkor keressen meg:
dr.Tatár Attila
0620/462-8850.
info@bankweb.hu
