Flash crash a tőzsdén

Bármikor megismétlődhet, és a korábbinál komolyabb katasztrófát okozhat a számítógépes kereskedésből fakadó, flash crashnak nevezett hirtelen tőzsdei zuhanás.

Számos idegeskedni valót tartogat a jövő év az eurózóna adósságválságának kezelhetetlenségétől kezdve az USA költségvetési deficitjének elszállásán át a közel-keleti konfliktusok okozta olajárrobbanásig, így senkinek sem jut eszébe, mi történhet, ha megismétlődik a másfél évvel ezelőtt történt tőzsdei flash crash.
A bizarr összeomlásban öt perc alatt 600 pontot zuhant a Dow Jones index, hogy a kereskedés végére teljesen magához térjen. Az esés 850 milliárd dollárt mosott el a részvények árából a szívinfarktust hozva a befektetőkre. A 2010. május 6-ai esemény keltette sikoly azóta elhalt az eurózóna fordulatos drámája és az USA költségvetési huzavonái keltette zajban.

A robotok felpörgetik a forgalmat

A nevezetes napon a Dow Jones tőzsdeindex összesen 1000 pontot zuhant, elvesztve értéke kilenc százalékát, majd amilyen gyorsan összeomlott olyan gyorsan magához is tért. Ez volt a mutató a második legnagyobb ingadozása pontban mérve, egyben története legnagyobb napon belüli zuhanása ugyancsak pontban számon tartva.

A tőzsde 2010. május 6-án a görög válság első elmélyülése miatt rossz hangulatban volt. A Dow Jones 2 óra 42 percig több mint 300 pontos csökkenést szenvedett el, majd gyorsan zuhanni kezdet, fél óra alatt további 650 pontot veszítve értékéből. 2 óra 47-re már majdnem 1000 pont volt a veszteség, 3 óra 7-re viszont visszajött 600 pontos mínusz.

Bepörögtek a gépek

Az amerikai részvény- és árutőzsde közös bizottsága közel öt hónapig vizsgálta az eset okait, és arra következtetésre jutott, hogy a szétszabdalt és törékeny piacon egyetlen nagyobb üzletkötés is zuhanó spirálba taszíthatja a részvényárakat.

Az amúgy is gyenge napon egy nagy befektetési alap egy szokatlanul nagy kontraktuscsomag eladása mellett döntött, amivel egyszerűen kiszívta a piacról a kevés számú vásárlót. A fejleményeket érzékelve a komputeres kereskedési rendszerek agresszív értékesítésbe kezdtek, amivel felnagyították az alap eladásának hatását, és beindították az óriási áresést.

Ezt követően az alacsonnyá vált árakról szóló információk jutottak el a komputeres algoritmusok gépi tudatáig, mire gyors vásárlásokat indítottak és elkezdtek egymás között üzletelni. Ez aztán visszahozta a korábbi veszteséget.

A tőzsde veszélyes üzem

Számítógépes szakemberek arra hívják fel a figyelmet, hogy technikai szempontból soha nem sikerült kielégítő magyarázatot találni arra, miért váltak sajátos terminátorrá a tőzsdei számítástechnikai rendszerek – írja a Financial Times. Sőt igazán még azt sem sikerült kideríteni, hogy pontosan mi is történt 2010. május 6-án.

Ennek alapján joggal feltételezhetjük – mondják -, hogy a flash crash bármikor megismétlődhet, és sokkal nagyobb kárt okozhat, mint másfél évvel ezelőtt. A baljós előjeleket szaporítja, hogy a jelenség kisebb nagyságrendben sokszor megtörtént azóta, ám ez az illetékes hatóságok intézkedései gépezetét nem hozta mozgásba.

A szakemberek álláspontjának lényege az, hogy az ilyen események nem véletlenek, hanem a számítástechnikai rendszerek bonyolultságából fakadó, elkerülhetetlenül bekövetkező, “normális” jelenségek.
A baj sokkal nagyobb is lehetett volna – így ha visszatér igazi összeomlást okozhat. A kutatók felhívják a figyelmet arra, hogy ha a tőzsdezárás előtt következik be a hirtelen halál, akkor nem lett volna idő korrigálni, és árak mészárlása átterjedt volna az ázsiai, illetve európai kereskedésre.

A kereskedés szabályozása kell

A hatóságok ugyan azzal nyugtatgatják a piaci szereplőket, hogy a kereskedési korlátok bevezetésével megoldották a problémát, ám a kutatók úgy vélik, hogy a pénzpiacok óriási forgalma és a gyors technológiai innováció mellett ezek az intézkedések nem lennének képesek elejét venni egy újabb felfordulásnak. A megoldás nem a piacok bedeszkázása a közelgő hurrikánnal szemben, hanem a forgószél vizsgálata, ami legalább az előrejelzést lehetővé teheti.

Nemzetközi összefogással olyan számítástechnikai központokat kellene létrehozni, amelyekben tesztelni lehet a kiterjedt, bonyolult pénzügyi tranzakciós rendszerek működését. Az USA-ban például jelenleg formálódik az Office of Financial Research kutatóközpont, amely akár megfelelő bázis lehetne ehhez. Ez azonban még csak keresi a feladatait és az illetékesek vélhetően addig nem veszik komolyan a flash crash jelenségét, amíg a hirtelen halál be nem köszönt újra.

A mi kiegészítésünk:

Elkerülhetetlen az automatizált (robot) kereskedés valamilyen szintű szabályozása, ez mindenkinek közös érdeke. Emellett azonban látnunk kell, hogy egy olyan új befektetési lehetőség jelent meg az elmúlt két évben, amely lehetővé teszi a kisbefektetők számára is, hogy részesedjenek a kereskedés magas hozamából szabályozott és 70%-os tőkevédelem mellett folytatott kereskedés keretében.
Tudjon meg többet erről az automatizát kereskedésről >>>

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Email cím (nem tesszük közzé) A kötelezően kitöltendő mezőket * karakterrel jelöljük

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>