Morgan Stanley a robot kereskedésről

A Morgan Stanley áprilisban közölt jelentése szerint az Egyesült Államok részvénypiacán tavaly lebonyolított ügyletek 84 százalékát gépek végezték.

Ezek a bróker robotok meglepő dolgokra képesek. Ma már a világ legnagyobb pénzügyi központjaiban 10 tőzsdei ügyletből átlagosan több mint nyolcat nem élő emberek, hanem számítógépes algoritmusok végeznek.

Harder, better, faster, stronger

Egyre több cég állít üzembe olyan programokat, melyek nemcsak ezredmásodpercek alatt képesek komplett ügyleteket lebonyolítani, de több millió új és archív adatot folyamatosan figyelve elemzik is a piacot. Az automatizált kereskedés világában ezek az algoritmusok szorgalmas iparosokként minimális, 1-2 centes haszonnal adnak és vesznek, azonban olyan sokat kereskednek, hogy ebből a kis haszonból is szép summa kerekedhet.

A programok piaci dominanciája elsősorban az általuk kötött üzletek nagy számának köszönhető, nem pedig a nagy nyereségüknek. A tőzsdei robotok egyetlen – de nem lebecsülendő – előnye a gyorsaság, arra képtelenek, hogy részvények hosszú távú megtartásával igazán nagyot szakítsanak. Az emberi agy helyét tehát nem holnap fogják átvenni a gépek, ultrarövid távon azonban már most is verhetetlenek, hiszen nem csak nagyon gyorsan tudják megváltoztatni a piaci környezetet, de a piac változásait is ők érzékelik a leghamarabb, erre néhány ezredmásodperc is bőven elég nekik.

Végül is az ember…

A gépek viselkedése ezért sokszor megzavarhatja az élő brókereket, hiszen az algoritmusok világában szabad szemmel láthatatlan gyorsasággal történik a kereskedés.

Valószínűleg a gépek által felerősített tőzsdei krízis volt 2010. május 6-án az úgynevezett flash crash is. Ekkor a Dow Jones amerikai tőzsdeindex hirtelen óriásit zuhant, 9 százalékot esett, majd 20 percen belül visszaállt az összeomlás előtti szintre. A robotok nem gondolkodnak, nem veszik észre azt sem, ha hiba van a rendszerben. Míg a flash crashnél egy élő bróker észrevette volna, hogy valami nem stimmel, ők nem érzékelték, hogy a tőzsde árkiszolgáló rendszere akadozik, nem mérlegeltek, csak azt tették, amire programozták őket. Ez pedig az volt, hogy ha nem kapnak árat, leállnak a kereskedéssel. Az nem érdekelte őket, hogy ezzel csak mélyítik a krízist.

Az algoritmusok Európában (40%) és Ázsiában (nagyjából 10%) is egyre inkább elterjednek. Ahhoz képest, hogy Európában a HFT-ügyletek (high frequency trading)  száma nem olyan magas, mint az Egyesült Államokban, érdekes, hogy Amszterdam és Hollandia egésze kifejezetten fontos központja az ilyen cégeknek. Itt a brókerek még az elektronikus kereskedés elterjedése előtt tettek szert komoly tudásra az összetett matematikai hátteret igénylő opciós árjegyzésben, amit most tovább kamatoztatnak.

Forrás: origo.hu

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Email cím (nem tesszük közzé) A kötelezően kitöltendő mezőket * karakterrel jelöljük

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>