A Wall Street farkasa

Drogok, prostitúció, csalás, pénz, pénz, és még több pénz. A mozikban jelenleg is futó, A Wall Street farkasa című film megtörtént eseményen alapul, az 1990-es évek egyik legelképesztőbb tőzsdei csalásának, a Stratton Oakmont brókercég működésének a történetét dolgozza fel.

A cég 6 éves működése alatt a legnagyobb, tőzsdén kívüli részvények kereskedésével foglalkozó amerikai brókercég lett, de a csalásra és pénzmosásra épülő üzleti modellje miatt szinte a kezdetektől a nyomozó hatóságok célkeresztjében volt, amelyek le is csaptak a Strattonra. Tanulságos tőzsdei történet.

Gyorsabban, magasabbra

A Stratton Oakmont egy Long Island-i brókercég, amelyet Jordan Belfort alapított 1989-ben. A vállalat elsősorban alacsony árú, tőzsdén kívül kereskedett részvényeket (penny stock) adott el tehetős amerikai ügyfeleinek, de részt vett 35 vállalat tőzsdei kibocsátásában is. A brókercég az 1990-es években a legnagyobb, tőzsdén kívüli részvények kereskedésére szakosodott vállalat volt Amerikában, két évvel az alapítása után már 150 tőzsdei alkusz dolgozott a Strattonnál, egyes becslések szerint fénykorában a cég közel 1000 brókert foglalkoztatott. A Stratton Oakmont által szervezett tőzsdei kibocsátások összértéke meghaladta az 1 milliárd dollárt.

Legális volt, amit a Stratton csinált? 

A Stratton Oakmont elsősorban alacsony árú részvények (penny stock, lásd lejjebb) kereskedésére szakosodott, ezeken ugyanis a nagypapírokhoz képest jóval magasabb jutalékot tudtak legombolni az ügyfelekről. A brókercég később tőzsdei kibocsátásokat is szervezett, ezeken ugyanis még nagyobb volt a haszon. A Stratton alapítói egyfajta modern kori Robin Hoodként gondoltak magukra, a gazdag ügyfelek pénzét elvették, és megtömték a brókerek és az alapítók zsebeit.

Részvénykibocsátások

A Stratton részt vett 35 vállalat tőzsdei kibocsátásában is (IPO: initial public offering), többek között olyan, sokszor masszívan veszteséges és/vagy csődközeli céget vittek tőzsdére, mint a női cipőiről ismert Steve Madden Shoe, az eredetileg hoteleket üzemeltető Czech Industries, az Etel Communications, a Hemesphere Biopharma vagy a karateklubokat működtető Master Glaziers Karate International.

A módszer minden részvény kibocsátásánál ugyanaz volt: első lépésben a Stratton kötött egy háttérmegállapodást a tőzsdére induló vállalattal, és megszerezte részvényeinek többségét. A maradékot az IPO során a brókercég ügyfeleinek adták el, majd miután kitömték az ügyfeleket és ezzel felhúzták a papírok árfolyamát, a Stratton elkezdte eladni a nála lévő részvényeket, ami az árfolyam zuhanását okozta.

Ezt a szisztémát alkalmazták például a gyógyászati és kozmetikai készítmények teszteléséhez eszközöket gyártó Ropak Laboratories esetében is: 1991 májusában a Stratton 2 millió Ropak részvényt vitt tőzsdére 4,50 dolláros árfolyamon (1 részvény + 1 opció 5 dolláros lehívási árral), 2 nappal később már 16 dolláron cseréltek gazdát a részvényből és opcióból álló egységek, a Ropak papírok árfolyama 10 dollárra ugrott. Júniusban, vagyis a kibocsátás után egy hónappal a Stratton elkezdte piacra borítani a nála lévő Ropak papírokat, amelyek árfolyama 3,75 dollárig esett, volt olyan nap, amikor a Ropak Laboratoires részvények értéke lefeleződött. Részben ezek az elképesztő árfolyammozgások keltették fel az értékpapírfelügyelet és az FBI érdeklődését és kezdtek nyomozni az 1990-es évek elején a Stratton Oakmont után.

Csúnya lett a vége

A Stratton Oakmont gyakorlatilag a kezdetektől fogva gyanús volt a nyomozó hatóságoknak, az FBI látókörébe a brókercégnél rendszeres drogfogyasztás és a prostitúció miatt került a Stratton, az értékpapír felügyelet (SEC) pedig az alkusz cég által az ügyfeleknek ajánlott részvények szokatlan árfolyammozgásai miatt kezdett nyomozni. 1992-ben az SEC azzal vádolta meg a Strattont és annak 5 vezető beosztású alkalmazottját, hogy részvényárfolyamok manipulálásával 11 millió dolláros haszonra tett szert.

Az ügy tovább terebélyesedett és 1998-ban a Strtton két vezetőjét, Jordan Belfortot és Daniel Porush-t 27 rendbeli bennfentes kereskedéssel, értékpapír csalással, pénzmosással és összeesküvéssel vádolták meg, akár fejenként 20 év börtönbüntetés és 10 millió dollár kártérítés megfizetését is kiszabhattak volna a bűnösökre. A Stratton Oakmont alapítóját, Jordan Belfortot 1998-ban tartóztatták le, értékpapírcsalás és pénzmosás vádjával 4 év börtönbüntetésre ítélték, ebből 22 hónapot ült le. Belfort csak azért nem kapott 4 évnél hosszabb büntetést, mert együttműködött a szövetségi nyomozókkal, információkat szolgáltatott az FBI-nak és több barátját és üzlettársát is feladta (a “cipőárus” Steve Madden 30 hónapot ült börtönben). A Stratton Oakmontot 1996-ban eltiltották az értékpapír-kereskedéstől, 1998-ban pedig felszámolták.

Forrás: portfolio.hu

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Email cím (nem tesszük közzé) A kötelezően kitöltendő mezőket * karakterrel jelöljük

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>