Áprilisban a három évvel ezelőttihez képest közel 35%-kal napi 5.345 milliárd dollárra ugrott a globális devizapiaci forgalom – derült ki a Nemzetközi Fizetések Bankjának (BIS) statisztikájából.
A japán jegybank idén áprilisban bejelentett brutális pénznyomtatási programja bizonyára szerepet játszott abban, hogy a fő devizapárok közül a legnagyobb, 72%-os forgalomnövekedést a dollár/jen keresztnél mérte a BIS. Közben azonban az egyébként messze legnagyobb forgalmú euró/dollár devizakeresztnél „csak” 17%-os volt a forgalomnövekedés 2010 tavaszához képest. A mexikói peso és a kínai jüan váltak a nyolcadik és kilencedik legkereskedettebb devizává, megelőzve olyan nagy fejlett piaci devizákat, mint a svéd és a norvég korona, amelyek három évvel ezelőtt még befértek a top10-be.
A mi régiónkhoz sorolt devizák közül a forintnál és a lengyel zlotynál csak kis, a többieknél viszont hatalmas forgalomnövekedést láttunk az utóbbi három évben. A friss adatok alapján még egyértelműbbé vált, hogy a világ devizapiaci fővárosa London, így az is érthető, hogy a britek miért akarnak kimaradni a devizapiaci tranzakciókra is vonatkozó, 11 uniós ország által bevezetni tervezett illeték hatálya alól. Fontos a kereskedésnél a brókerválasztás és a tanulás.
Továbbra is igaz, hogy az FX-swapok, illetve devizaswapok csoportja teszi ki a legnagyobb részarányt (42,7%) ebből, de az azonnali (spot) tranzakciók részaránya is kezd ehhez felzárkózni (38,3%). A napi átlagban mért 5345 milliárd dolláros teljes devizapiaci forgalom a világ legnagyobb gazdaságának, az Egyesült Államoknak éves GDP-jének kb. az egyharmadát teszi ki.
Messze a legnagyobb forgalmat (napi átlagban 1290 milliárd dollárt, a teljes forgalom 24%-át) az euró/dollár piacán bonyolítják le. Az viszont már igen érdekes, hogy a korábban is második „legforgalmasabb” devizapárnál, a dollár/jennél hatalmas, 72%-os növekedés mutatkozott három év alatt. Így a teljes piac 18%-a ebben a viszonylatban bonyolódott le idén tavasszal.
Idén áprilisban napi átlagban közel 1000 milliárd dollárnyi forgalom bonyolódott dollár/jen relációban, míg a font/dollár viszonylatában ennek „csak” a fele (a napi átlagos forgalom közel 9%-a). Ez a három devizapár tehát a globális forgalom több mint felét adja. Érdemes megjegyezni, hogy az euró/jen, az euró/font, illetve az euró/svájci frank devizapárokban a napi átlagos forgalomnak csak kevesebb mint 3-3, illetve 1,5%-a bonyolódik le.
A feltörekvő devizák közé sorolt mexikói peso dollárral szembeni piacán (USD/MXN) már jóval nagyobb a napi átlagos forgalom (128 milliárd dollár), mint a fejlett devizáknak számító új-zélandi dollárnál (NZD/USD, 82 milliárd), illetve svéd és norvég koronánál (USD/SEK, illetve USD/NOK, rendre 55, illetve 48 milliárd dollár). Igaz utóbbi devizáknál az euróval szembeni kereskedési forgalomról sem szabad elfeledkezni, ami a két északi deviza esetén további 28, illetve 20 milliárd dollárt tett ki a BIS statisztikája szerint.
A mi (tágabb értelemben vett) régiónkban a legnagyobb részt a török líra hasítja ki (1,3%) az összforgalomból, amely egyébként hatalmas növekedés (közel duplázás) a 2010-es arányhoz képest. Szintén nagy forgalomnövekedés mutatkozik a dél-afrikai rand piacán (1,1%-ra), míg a zloty és a forint részaránya kissé csökkent 2010-hez képest az egyébként nagymértékben bővülő globális „tortából”. A cseh korona és a román lej részesedése azonban szintén jelentősen bővülni tudott az elmúlt három évben (több mint dupláztak).
A líra és a rand előretörése a globális rangsorban is látványos, hiszen a két deviza 16., illetve a 18. helyre jött fel, míg a zloty a 22. helyre csúszott vissza, a forint pedig a 24. helyen stagnált.
A magyar bankközi forintpiac kapcsán említett 4 milliárd dollár körüli napi átlagos forgalom egyébként lényegében összhangban van azzal, ami a Magyar Nemzeti Bank havi ábrakészletéből kiolvasható a négy részpiac kapcsán. A magyar piacon is az FX-swappiacon bonyolódik a legnagyobb forgalom, a második helyen a spotpiac található és a négy részpiacon együtt áprilisban kb. 700-750 milliárd forintos napi átlagos forgalom bonyolódott. Ezekből az adatokból egyúttal az is következik, hogy a Magyarországon zajló forintpiaci forgalom (4 milliárd dollár) csak kis részét teszi ki annak, ami a BIS adatai szerint világszinten lebonyolódik napi szinten (22 milliárd dollár).
Hol van a piac központja?
London jelentőségének növekedése igencsak látványossá vált világszinten is a forgalmat tekintve, hiszen idén áprilisban már ezen keresztül bonyolódott le a globális forgalom 41%-a. Ez 4%-pontos bővülést jelent 3 év alatt, és egyúttal azt is jelenti, hogy több mint dupla akkora a forgalom a szigetországban, mint az egyébként a világ legnagyobb gazdaságának számító Egyesült Államok területén. A többi nagy nemzetközi pénzügyi központ közül egyiknél sem volt érdemi előretörés az utóbbi években, miközben érdekes, hogy a németországi devizapiac jelentősége is egyre inkább kezd háttérbe szorulni.
Devizapiaci kereskedéshez nyerő forex stratégia kell, gyere el akciós tanfolyamunkra.
Forrás: portfolio.hu
