A fejlett világ gazdaságai lassan lekerülnek a jegybankok lélegeztető gépeiről. Ezek az intézkedések semmilyen további pozitív hozadékkal nem rendelkeznek, viszont sokat árthatnak. Ideje, hogy a gazdaságélénkítés feladata visszakerüljön a kormányok asztalára. Hogyan hat ez a változás a tőzsdékre?
A jegybanki intézkedések elsősorban a válság közvetlen elkerülése érdekében a pénzügyi rendszer megerősítését célozták és likviditást teremtettek (kötvényvásárlási programok). Csak másodsorban szolgálták a gazdaságélénkítést (hitelprogramok), hatásuk azonban a pénzpiacokon mindent felforgatott a hatalmas likviditás bővülés miatt. Sokak szerint már tőzsdei lufiról is beszélhetünk, de szerintem a show folytatódik, a gazdasági ösztönzés új módszerei továbbra is segíteni fogják a tőzsdék emelkedését.
Az állami gazdaságélénkítő intézkedések szükségszerűségét senki sem vitathatja, ezekre a fejlett országok szinte mindegyikében szükség van, hiszen a gazdasági növekedést az elmúlt években nem sikerült érdemben beindítani. A kérdés érdemben az eddigiekben azért nem merülhetett fel, mert az államadósság mértéke a fejlett világban már így is magas, tehát a programok finanszírozásánál új megoldásokkal kell előállni, különben csak az adósság hegyek további növekedését idéznék elő!
A magántőke pedig kivár – nem látják azt a piaci keresletet, amelyre az új vállalati beruházásokat építhetnék, ezért aztán jelentős mértékben felduzzadtak a vállalati pénzeszközök.
Trump győzelmét követő beszédében felvázolta azt az infrastruktúrális fejlesztési programot, amelytől a munkanélküliség további csökkenését, a gazdaság élénkítését, a vidék felemelkedését várja. Nemrég jelentették be, hogy ezeknek a fejlesztéseknek a lebonyolítására új állami bankot hoznak létre.
„Obama elnök közel megduplázta az államadósságot, ami már több mint 19 ezer milliárd dollár, és tovább növekszik. És mégis mit tudunk mindebből a pénzből felmutatni? A közútjaink és a hídjaink romokban hevernek, a repülőtereinken harmadik világbeli állapotok vannak, és 43 millió amerikai él élelmiszersegélyből.” – mondta Trump. A nagy kérdés az, hogy az ő intézkedései hogyan fogják érinteni a már most is kezelhetetlen méretű államadósságot! Bár ennek átstruktúrálására is van állítólag Trumpnak elképzelése.
A pénzpiacok egyelőre keresik azokat a pontokat, ahol a várható gazdaságélénkítési programok hatása érződni fog. Trump győzelme egyelőre a hajózási társaságok árfolyamát mozgatta meg drasztikusan, de további ármozgásokra számíthatunk az infrastruktúrális beruházások kivitelezőinek árfolyamainál is. A piaci hatások egyelőre nem egyértelműen jelezhetőek előre, hiszen még nem telt el elegendő idő, most még csak a kampány során elhangzott – gyakran meggondolatlan és ellentmondásos – ígéretekből lehet kiindulni. Az máris látható, hogy a nyersanyagok árának kedvezett az elnökválasztás eredménye, de a tőzsdék is meglepően jól reagáltak és a dollár is kilőtt.
Sokan az 1980-85-ös Reagan-elnökséghez hasonlítják Trump gazdaságpolitikáját és annak várható hatásait. Akkor a kötvényhozamok emelkedtek, a dollár árfolyama erősödött, a deficit is nőtt és az S&P 500 is jól teljesített. Szerintem ez az elnökség azért nagyon más lesz, mint a reageni….
Úgy gondolom, hogy a kedélyek megnyugszanak és talán Trumptól sem kell annyira tartani, mint ahogyan azt a kampányban mutatott szereplése alapján sokan várják. Adni kell neki egy kis időt és megvárni, amíg a folyamatok átláthatóbbak lesznek. Aki korábban akar lépni az természetesen nagyobb kockázatokkal néz szembe.
