A hazai tőzsde kezdetei

tozsdepalotaA hazai tőzsde gondolata 1854-ben, a budapesti Loyd Társulatnál fogant meg, amikor egyik termében díjtalanul engedélyezték a gabonaüzletek megkötését.

Ferenc József császár tíz évvel később elrendelte, hogy a birodalom nagyobb városaiban tőzsdéket állítsanak fel.

Magyarországon az első tőzsde megnyitására 1864. januárjában került sor, mely egyidejűleg áru- és értéktőzsdeként működött. Az induláskor 17 részvényt (4 bank, 2 malom, 2 biztosító, 3 bánya, Lánchíd, Alagút), egy záloglevelet, 11 külföldi pénznemet és 9 váltót jegyeztek a tőzsdén. (Egy kis korai tőzsdeinformatikai adat: 1893 -ban Budapest Bécs közötti interurbán telefonok közül “sürgős” jelzéssel a 24 ezer beszélgetésből 15 ezret a tőzsde vonalain kapcsolták a telefonos kisasszonyok.) Az akkori tőzsde prosperitását jól érzékelteti, hogy a századfordulón már saját palotát építtetett magának, melyet 1905-ben vehette birtokba a tőzsde.

Először 1914. július 27-én, az első világháború kezdetekor zárták be a tőzsdét, de nem csak a Monarchiában, hanem valamennyi hadviselő államban. Később, a Tanácsköztársaság kikiáltása, a részvénytársaságok államosítása után nemcsak bezárták a tőzsdét, de a Szabadság téri épületét el is kobozták. A Tanácsköztársaság bukása után, 1919. október 20-án nyílt meg újra a tőzsde, az árfolyamok a korona inflációja miatt gyorsuló ütemben emelkedtek, különösen az iparvállalatok emelkedése volt látványos.

A tőzsdén 1913-ban még csak alig egymillió, 1918-ban 7,2 millió részvényt adtak el, 1923-ban a részvényforgalom elérte a 250 millió darabot. Ezek után ismét rosszabb időszak következett: az 1929-es Wall Street-i tőzsdekrach-hal kezdődő gazdasági világválság hatására 1931 nyarától 1932 őszéig a magyar tőzsdét is bezárták.

A második világháború után 1948-ban a tőzsdét ismét bezárták, épületét államosították. Később, a piacgazdaságok kialakulásával a közép-európai országokban is sorra nyíltak az értéktőzsdék.

A magyar tőzsde történetének leghosszabb, 52 éves, szünetelése a rendszerváltással ért véget: 1990. június 21-én megnyitotta kapuit a Budapesti Értéktőzsde, s ezzel a tőzsdézés újraindult Magyarországon. A budapesti börze megalapítását követően elsőként Varsóban kezdődtek meg az üzletkötések 1991-ben, amit a prágai börze követett 1993-ban, majd megnyílt a bukaresti is 1994-ben. A nyolcvanas évek végén a forgalomban lévő értékpapírok túlnyomó részét a vállalati és önkormányzati kötvények jelentették. Ezek a fix hozamú értékpapírok aztán kiszorultak a piacról, mivel inflációs viszonyok között nem voltak versenyképesek más értékpapírokkal szemben. Különösen a 90-es évek elején végbemenő tőzsde-boom fordította a befektetők figyelmét a részvények felé.

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Email cím (nem tesszük közzé) A kötelezően kitöltendő mezőket * karakterrel jelöljük

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>